Kezdőlap Parókiális Ház

Parókiális Ház

Parókiális ház Diósgyőrben, a Papsoron. Balázs József 1995. január 24.-én kedden megjelent cikke nyomán. Az egyház soron álló Blaha Lujza utcán emelt és kettős tetőzetével vonja magára a figyelmet a „Parókiális ház”

Külső megjelenésével egyedül álló épület a Diósgyőri vár környékén. Előtte folyik a Szinva, aminek medrét 1951. előtt még száraz-Szinvának nevezték, mert a nyári időszakban nem volt benne víz. Följebb a fagerendákból készült terelőgát a patakot megosztotta és a többségi vízmennyiség a vár felé folyt. A Szinvát 1951.-ben szabályozták, kanyarulatát átvágták, a vár felé vezető ágát megszüntették, a terelőgát gerendáit és a hozzácsatlakozó árkot betemették, majd később a területet parkosították. Az említett házastelket a koronauradalom és a vármegye megbízottjai jelölték a Református Egyház részére parókiának. Indítéka az volt, hogy az uradalom vezetői megkezdték az uradalom irányításának új központját kiépíteni a Szinvától északra. Terjeszkedni akartak 1763.-ban nyugati irányba, de ott volt a Református Egyház parókiája és iskolája.

Megállapították, hogy az uradalmi és nem városi telken van. Az uradalom előbbi zálogosbérlője az egri káptalan pedig csere címen nem adhatta volna a reformátusoknak. Visszakövetelték a telket hatalmi szóval az uradalom részére. A reformátusoknak hat évig tartott a megoldás kezdete, az új parókia megvásárlásának lehetősége. Az adásvételi szerződés megsárgult lapon 1995.-ben is az egyház őrizetében van. Idézem néhány sorát: „Mi önként és szabad akaratunk szerint, örök áron és megmásíthatatlanul, D.Győrben Való Kő Házunkat a körülötte levő Épületekkel, úgy mint Istállójával, Szekér Szinjével és Kertjével együtt eladtuk a Diós-Győri Reformata Eklésia Számára Paróchiának, Négy Száz Hetven Vonás Forintokon”…befejező sorai….”adtuk saját kezünk írásával és Város Petséttyével megerősített Levelünket az alább Coronizalt betsületes személyek előtt. Act. D.Győrini Die 5 July 1769.” Apsajt Mihály, felesége Najbret Rozália és Petric Catrina, mint eladók.

Az uradalom részéről Matolai Ferenc, a mezőváros főbírája Varga György és az uradalom jogásza Kovács István jegyző, az egyház részéről Pápai Tóth Mihály. Az eladó Apsajt Mihály mészáros volt. A szerződés kiemeli, hogy az ingatlan „Kőház”. Akkor a házakat még fából építették és szalmazsúppal fedték. Maga a koronauradalom is csak 1750. után kezdte a Szinva északi részén lévő faházait kőből átépíteni és fazsindellyel fedni. A ház eladási ára 470 forint, ami 49 és fél hordó bor árával volt egyenlő. Helyi szokás szerint áldomást ittak. Erre utal a pénztárkönyv bejegyzése: „Az ujj Paróchia alkujakor, a Contractus írásakor 6 itze borért 60 dénár”-t fizetett a kurátor, 6 itze bor = 5.04 liter. A pontosan vezetett nyilvántartásból a házon végzett javítási és átalakítási munkák is megtudhatók. Ilyen volt 1812-ben a ház alatti pincéz javították, 1835-ben kőből új kocsiszínt építettek, 1837-ben a ház előtti kerítés oszlopait kővel javították és azután már csak a középső helység mennyezete maradt bolthajtásos. Miért van a háznak emelt, kettős tetőszerkezete? Az egyházi adót és a lelkész javadalmazásának egy részét is terményben fizették 1884-ig. A szárításra, szellőzésre váró terményeket a parókia padlásán tárolták. A tetőszerkezet deszkázati oldalán azért vannak a szellőzést biztosító lyukak. A házban laktak a lelkipásztorok –a köznép szóhasználatában a papok- 1769-től 1928-ig. Azért nevezték a tíz házból épületet Papsornak.

Első lakója a polihisztor, a geológus Pápai Tóth Mihály, aki Diósgyőrben 1764. december 1.-től haláláig 1771. februárig szolgált. A miskolci Levéltárban őrzött kéziratok szerint latinul, franciául és német nyelven is beszélt. Ő hívta fel Mária Terézia királynő figyelmét a Bükkben található és hasznosítható ércekre. Azután indult meg a Fazola-féle vasolvasztás. A házat egymást követően 12 lelkipásztor lakta, 1928-tól 1983-ig tanítói szolgálati lakás volt. Napjainkban a Parókiális házat lakója, tulajdonosa gondosan karbantartja. Kívánatos emléktáblával való megjelölése, mert 1769 előtt épült, építészetileg egyedüli a vár környezetében, továbbá ott lakot a közösségért kitartóan, bátran, önzetlenül tevékenykedő és a diósgyőriek érdekeit személyesen a királynőhöz vivő Pápai Tóth Mihály lelkipásztor.